végig fogom csinálni, az utolsó hívásunk 5 nappal ezelőtti és most nem töröllek századszor, kibírom így is, most ezt játsszuk, vagy játszom én, vagy játsszuk mi, mindegy, nem is tudom mit kellene csinálnod ahhoz, hogy mégis, de ha tudnám is mindegy volna, Te azt nem tudnád megtenni, sem értem, sem magadért...most nem... és mindig ez a könyörtelen most van,
azt hiszem azért gyűlölsz mert szeretsz,
nem tudok felidézni egyetlen meghitt pillanatot sem legutolsó találkozásunkból, tényleg egyetlenegyet sem,
ennél többre nem lehet szükségem, bár még mindig nem értelek...
hová lettél?
