nincs tovább, felülírtad minden játékszabályunkat, bár a mozi mindent elbír, de túljátszottad
ezt nem kellett volna, tényleg nem...
két hete, hogy megkaptad a levelem, és két hete, hogy az ígérted, hogy válaszolsz... három mérsékelten bővített mondat elegendő lenne hogy vége legyen, nem is kellene postán, kézzel írva, miért pont ebben lennél ... oké, persze megértem, bazi nehéz lehet leírni: tényleg csak mozi, gyönyörű és csodálatos, de mozi, tényleg nincs más narratíva, józanul eszembe sem jutsz, nem hiányzol, úgyhogy nyilván nem is szeretlek, ettől még vagy pont ettől beteges az egész, de ennél többet nem tudok mondani, bocsáss meg drágám...
így a levelem megelőző üzeneted tekintem búcsúlevélnek, "minden találkozásunk után kikészülök" - írod, .... és megint akörül, hogy csak akkor találkozunk, ha totálon vagy és hogy ez beteges...
szóval vacakul vagyok, egyre vacakabbul, borzasztóan nehéz szembe nézni azzal, hogy mi az, ami nálam többet jelent Neked - mérhetetlenül nehéz...
de választottál... és nem a normális életet választottad...
8. napja nem kerestelek, nem sok ilyen 8 nap volt az elmúlt két évben, én megpróbálok kitartani, talán ha azt érzed, hogy elveszíthetsz...
