Találkoztunk. Ma mások a színek. Miközben percenként belepusztulok. Keresem a szavakat, de nem találom. Egyetlen összefüggő álom volt. Valami kiszökött velem belőled, és valami ott maradt veled belőlem. Nem, most nem a táskára gondolok. Csapongok, és az jut eszembe, hogy végül nem is csókoltál ott és úgy végig, mint ahogy ígérted. Nem azért, csak próbállak megfejteni. Ha igaz volna, amit mondasz, életem legnagyobb bűnténye magammal szemben, amit teszek. Ha meg tudnál róla győzni, hogy nem hazudsz, pontosabban, túl azon, azokon a pillanatokon is azt gondolod, megtenném, amit kérsz. Értem és érted.