átjössz? -
v1: az isten szerelmére, ne kezdjük megint, menni fogok, ha majd maradhatok, ez akkor lesz amikor akarni fogod, és én azt tudni fogom, az éleben még ilyen biztos semmiben soha,
végtelen út...
v2: nem, nem megyek, ne provokálj, tudod, hogy nem mehetek, egyébként is éjfél múlt, ha mehetnék sem mehetnék, milyen gáz már, Te csettintenél, én meg kibontanám a szárnyaim,
éjjel háromkor még megosztod az Annát, biztos, ami biztos, én meg ráküldök egy Nádas Péter,
mondom, Végtelen út...
vagy egy lélek szatír vagy, vagy valóban azt vetted a fejedbe, hogy egyetlen módon bizonyíthatom be, hogy szeretlek, és végső soron igazad van, mondjuk azzal ért véget a beszélgetésünk, hogy azt írtam, bizonyítsd be, tudni akarom, hogy akarod, hogy jobban akarod, mint én,
igazad van, túlságosan hasonlítunk, viszont most megint érted üvölt az összes sejtem és nem tudom csitítani őket, mert én is érted üvöltök, de megvárom, várom, míg teszel egy kb. elfogatható ajánlatot,
mondom végtelen út..
