voltam a hullámok völgyében rendesen az elmúlt napokban, most némileg feljebb, megint vagy még mindig kiégett lélekkel, ami elég rohadt egy állapot, kb. mint idézted nemrég Pilinszkyt, nincs karja, lába már a vágynak... ezt most nem Veled kapcsolatban mondom, hanem úgy egyetemlegesen, basszus
szóval kiégett lélekkel és karikás szemekkel,
és ha most ideülnél Velem szembe sem tudnék ennél többet mondani, bár nagyon boldog lennék, mondjuk azt még el tudom képzelni, hogy egyszerűen csendben átöleljük egymást, az jó volna, csak tudom, ez az ölelés nem tarthatna örökké, szóval valahogy kellene folytatni az ölelésből kibontakozva is, és arra most nincs semmilyen forgatókönyvem...