már egy évvel ezelőtt megtörtént, de akkor csak Szindbád alakját láttam, Fánit alig... szóval egy éve épp ott álltam az Alexandrában, épp ott nyílt ki épp az a könyv, most megveszem, újra végigolvasom, kicsit jobban és többet értek meg belőle, de megint csak Téged és Hozzád, azon túl nincs semmi, tényleg semmi,
amíg várok Rád, kiolvasom az egész világirodalmat, szürreális kortárs magyar regényekkel kezdem, közben bámulom a zöld pöttyöt a közösségin, ami Te vagy, a másik csetről törölhettél... azt hiszem, azt követően, hogy megírtad a kalauzos dolgot, bepöccenhettél magadra, és így ezt a kaput is lezártad,
én meg várlak...
és nem is kell az összes csillagot a pokolból, elég ha kicsit együtt újra...
de ezt tudod, mert megírtam...