szombaton szép akurátusan megírtam Neked a búcsúlevelem2.0.-át, tagadhatatlanul a saját komfortérzetem miatt, valamelyest használt is, ennek egyetlen tanújele, hogy még lélegzem, vagyis fizkai éretelemben élek,
mert azért a kimondott (esetünkben leírt) szónak igenis ereje van, legalábbis szeretném hinni, így a kimondott szavak kavalkádjában...meg így a 17. nap tájékán már kopik is talán az érzés (bár kopna....), de mégis, valami mételytől, mégsem, ha óvatlan hunyom le a szemem, vagy pislantok hosszabbat, a bőrödet látom a karodon, és a bőröd illatát érzem,
szóval szép lassú halál lesz ez,
előre is és nagyon
köszi
