valahogyan.

egész nap toltam magam előtt a perceket,estig bírtam, hogy ne kérdezzem meg, persze a szokásos forgatókönyv, nemhogy romantikához, az égvilágon semmihez ma, írtad vissza, én meg hogy jah, hát nem könnyű veled, mire te, nekem mondod? bocs, akkor most megint ennyiben maradtunk,  vannak…

felkavart ez a dolog, felkavartál, szerencsére (?) már félelmetes rutinom van ebben, úgyhogy képes vagyok kezelni nagyobb kiborulás nélkül, megint kamuztál aztán, meg toltad a hét második felére, de csak mert rákérdeztem, nem akarok arról gondolkodni, miként játszódhat ez le benned,…