14 nappal ezelőtt indultam a pokolba vagy a mennyországba /nézőpont kérdése/, szóval Veled találkozni... jó szar érzés... pörgetném vissza az időt és önteném betonba ott...
ma valahogyan azok a mondataid visszhangoznak a fülemben, fejemben, amik miatt pont nem tudlak elengedni, amelyekben nagyon őszintének tűntél, amikor azt mondtad, hetekig gyűröd magad, mire találkozni bírsz velem, mert félelmetes az egész, olyan elemi erők söpörnek el ilyenkor (jó ezt nem így mondtad, de ez volt a lényege),
valami miatt ezeket az elemi erőket ártó erőknek gondolod, és soha nem próbálod tovább, pedig pont nem az én erőim ártanának Neked, ártasz Te magadnak pont Nélkülem,
de ha a rossz a jó, a jó pedig a rossz, akkor ez van, ez lesz...
hát csókollak ma is .........................................................................................................................
