amint kiposztoltam az előzőt, pont bejött az smsed,
oké, legyünk barátok, - írod, köszi, köszi, remek, válaszoltam, de jó lesz neked is, úgyhogy szívesen, ha visszajöttél, kezdhetünk barátkozni, meg bontok egy pezsgot erre a hírre és belefojtom a maradék illúziót, válaszoltam
most meg már 10x hallgatom végig Kerntől a Szerelmünk tárgytalant,
azért kutya nehéz ez, nah - nem tudok túljárni sehogy az eszeden, ... (pedig még a magamén csak-csak)
