valahogyan.

írod, - aludjunk együtt, meghalok, annyira vágyom rá - most már én is, de totál gyere, most!, jössz?, akkor jössz?, de jó, hogy nemet mondtál, tudod, hogy soha nem foglak, okos vagy, ne mondj butaságokat......... nem akarok már okos lenni, szeretni akarlak.. nincs tehát narratíva, csak ez a…

nem érzem magam jobban attól, hogy legutóbb nem rohantam hanyatt -és homlok, igaz, rosszabbul sem, a konstans az konstans, és hogy ne bontsam nagyon meg a dramaturgiát, üzentem azért, nehogy kizökkenjünk egymásból, magunkból...- testközel a szerelem veszített, mondogatom, kitettem mindkét…